Aranyba menekülnek a németek

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Az eurózónában jelentkező adósságválság az aranypiaci befektetések irányába tereli a németeket. Az országban már majdnem minden harmadik ember (32%) gondolkozik arról, hogy a közeljövőben aranyat vásárolva helyezze biztonságba vagyonát – derült ki a Stern magazin számára készített felméréséből.

A fiatalok között az arány még nagyobb, 41%. De a 30-44 év közöttiek 40%-ának számára is alternatívát jelent a legnemesebb fém. A 60 év felettieknek pedig 20%-a mondta, hogy aranyba fektetné pénzét. A magas arányok oka a németek attól való egyre nagyobb félelme, hogy leértékelődik az euró a periféria országainak válsága miatt.

A megkérdezettek 63%-a tart attól, hogy megtakarításaik hamarosan semmit sem fognak érni, közülük 25% nagyon, 38% pedig csak közepes mértékben aggódik.

Az EU közös valutája nem túl népszerű a németek körében. 48% szerint többet ártott Németországnak, mint használt és csak 40% gondolja úgy, hogy az ország előnyére vált az euró bevezetése.

Forrás: www.portfolio.hu – http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=153052

Kell az arany a kínaiaknak

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

A shanghai-i aranytőzsde a nemesfém ármozgását lekövető ETF-ek indítását tervezi, hogy a világ második legnagyobb fogyasztójának számító Kína egyre növekvő aranyéhségét kielégítse.

Egyelőre nem áll rendelkezésre hivatalos időbeosztás az ETF kialakításával kapcsolatban, a tőzsde a szabályozó hatóságokkal együtt dolgozik a részleteken.
Kína a világ legnagyobb aranykitermelésével büszkélkedhet, miközben a második legnagyobb fogyasztónak számít. A kínai, befektetési jellegű kereslet az első negyedévben több mint megkétszereződött, így Indiát maga mögé hagyva a világon a legnagyobb kreslet itt mutatkozik az aranyérmék és aranytömbök iránt.
A világgazdaság felépülésével kapcsolatos aggodalmak, és az inflációs félelmek egyaránt hozzájárulhattak, hogy a kínaiak egyre nagyobb mennyiségben vették a nemesfémet, csúcsra hajtva annak árfolyamát az utóbbi hónapokban.
Kínában eddig nem álltak rendelkezésre tőzsdei ETF-ek, így azok megjelenése az aranypiaci keresletet csak tovább erősíthetik. A befektetők jórészt fizikai formában vásárolhattak aranyat, vagy a shanghai-i tőzsde egyes termékein keresztül szerezhettek kitettséget. A Lion Fund Management-nek januárban sikerült 3,2 milliárd dollárt bevonnia az országban, hogy az alap külföldi tőzsdén kereskedett aranypiaci termékekbe fektessen. Igény tehát van a nemesfémre, most pedig erre készülnek termékeket kialakítani.

Az Egyesült Államok és más országok a második világháború pénznyomtatási kényszere miatt tértek el az aranystandardtól. Korábban, a Nagy Gazdasági Válság idején Franklin D. Roosevelt elnök,  a felhalmozást (és az ezzel járó készlethiányt) megakadályozandó, gyakorlatilag betiltatta a nemesfémek fizetőeszközként való alkalmazását.

1971-ben Richard Nixon elnök szakított végképp a dollár aranyfedezetével. 15 évvel később az amerikai pénzverdében a befektetési lehetőségek bővítésére elkezdték ugyan gyártani az Amerikai Sas érméket, ám ezekre a szövetségi kormány tőkenyereség-adót vetett ki.
Az arany országos fizetőeszközként való használatának ellenzői szerint lépés megnövelné az infláció veszélyét és destabilizálná a nemzetközi piacokat, mert akadályozná, hogy a kormány rugalmasan árfolyam-politikát folytathasson. A támogatók szerint viszont az aranystandard csak növelné az dollár iráni bizalmat.

Utah államban újra fizetőeszköz az arany

Közzétéve: Szerző:
Hozzászólás

Így akart tiltakozni a központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Bank politikája ellen, megnyílik az első arany- és ezüst megőrző is, ami bankkártyát is kibocsát

Utah az első amerikai állam, amelyben – a tetemes államadósság elleni tiltakozásképpen – június 1-jétől a dollár mellett ismét érvényes fizetőeszközzé teszik meg az aranyat és az ezüstöt.

Az állam által kibocsátott nemesfém-érmék árusítása a vonatkozó, májusban elfogadott törvény értelmében mentességet élvez a tőkenyereség-adó alól. A jövő hónap elején nyit az Egyesült Államok első arany- és ezüstmegőrzője, amely a letétek értéke alapján a betétihez hasonló elven működő bankkártyákat bocsát majd ki.

Az arany fizetőeszközre való visszatérés ötletgazdája Brad Galvez, Utah állam republikánus kormányzója, aki így akart tiltakozni a központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Bank politikája ellen, amelynek következtében egyre több amerikai veszíti el a dollárba vetett bizodalmát. Galvez szerint az amerikai kormányzati adósság miatt hátat kell fordítani a zöldhasúnak és inkább aranyban és ezüstben kell fizetni.

A törvény nem a dollár aranyfedezetéhez való visszatérést célozza, ami tökéletesen anakronisztikus és reménytelen lenne, csak egy újfajta fizetési lehetőséget, egy “alternatív valutát” biztosít az emberek számára.  A jogszabály azt sem írja elő a kereskedőknek, hogy akár névértéken (unciánként 50 dollárért), akár piaci értéken (unciánként csaknem 1500 dollárért) kötelezően beváltsák az érméket.

Május elején Minnesota bizottságot állított fel annak tanulmányozására, hogy utahi mintára törvényes fizetőeszközzé tegye-e az aranyat és az ezüstöt, és 11 másik tagállamban is fontolóra vettek hasonló a lépéseket.  A utahi kormányzó több társával egyetemben amellett lobbizik, hogy a washingtoni kongresszus törölje el az aranypénzek használatát korlátozó adókat.

Pénzügyi elemzők valószínűnek tartják, hogy az Amerika növekvő államadóssága és más országok államcsőd-közeli helyzete tovább ösztönözheti majd a megtakarítások nemesfémeke történő befektetését.
Az Egyesült Államok és más országok a második világháború pénznyomtatási kényszere miatt tértek el az aranystandardtól. Korábban, a Nagy Gazdasági Válság idején Franklin D. Roosevelt elnök,  a felhalmozást (és az ezzel járó készlethiányt) megakadályozandó, gyakorlatilag betiltatta a nemesfémek fizetőeszközként való alkalmazását.

1971-ben Richard Nixon elnök szakított végképp a dollár aranyfedezetével. 15 évvel később az amerikai pénzverdében a befektetési lehetőségek bővítésére elkezdték ugyan gyártani az Amerikai Sas érméket, ám ezekre a szövetségi kormány tőkenyereség-adót vetett ki.
Az arany országos fizetőeszközként való használatának ellenzői szerint lépés megnövelné az infláció veszélyét és destabilizálná a nemzetközi piacokat, mert akadályozná, hogy a kormány rugalmasan árfolyam-politikát folytathasson. A támogatók szerint viszont az aranystandard csak növelné az dollár iráni bizalmat